Természetesen akkoriban ez egy nem túl jól irányítható és nehezen szabályozható folyamat volt, de az alapelvet már felismerték. Aztán a 20. század derekára elérhetővé vált a technológia, amellyel egy elektróda segítségével irányítottan lehetett anyagot leválasztani egy elektromosan vezető alapanyagból, így „megszületett” a tömbös szikraforgácsolás. Az alapvetően manuális gépeket felváltotta a szervó vezérlés, a tengelyek manuális orsós mozgatását felváltotta az NC vezérlés. Így manapság a legtöbb szikraforgácsoló gép CNC vezérléssel és 3/4 programozható tengellyel rendelkezik. A negyedik tengely legtöbbször a forgó tengely, amely lehetővé teszi az elektródák forgatását pozícionáláshoz, vagy akár megmunkálás közben is.
Sokat fejlődtek a hagyományos megmunkálási módok is – például a marás, vagy az esztergálás – de vannak olyan folyamatok a fémmegmunkálásban, amelyeknél elkerülhetetlen a szikraforgácsolás. Elsődlegesnek mondható a keményfémek megmunkálása. Sok keményfém esetében a szikraforgácsolás az egyetlen lehetséges megmunkálási mód. Beletört menetfúró eltávolítása is ez a legkézenfekvőbb módszer. A technológia másik előnye a belső sarkok megmunkálása. Forgó szerszámmal történő hagyományos megmunkálás esetén a legkisebb kialakítható belső rádiusz megegyezik a forgó szerszám (maró, fúró) sugarával. Ez a leggyakoribb esetben milliméteres nagyságrendbe esik, míg tömbözéssel akár századmilliméter alatti belső rádiusz is kialakítható. Valamint további vitathatatlan előny a megmunkálási pontosság. Ugyanolyan geometriájú gépen a szikraforgácsolt alkatrészek kisebb tűréssel készülhetnek, hiszen a megmunkálás folyamán nincsenek erőhatások, amelyek negatív irányban befolyásolják az alkatrész pontosságát. A megfelelő technológia kiválasztásával akár pár mikrométeres pontosság is elérhető a szikraforgácsolt alkatrészeken.
Az elektróda anyaga is nagy szerepet játszik a folyamatban: a klasszikus rezet manapság egyre jobban felváltja a grafit. Mindkettőnek van előnye a másikkal szemben, viszont a grafit térnyerése nem véletlen: Kiváló elektromos vezetési tulajdonságokkal bír, jól viseli a nagy áramokat, és az elektróda kopása is könnyen csökkenthető. Emellett a vörösréz elektródákkal általában jobb felület érhető el.
Azonban ennek a technológiának is megvannak a korlátai: a relatív alacsony MMR (anyagleválasztási ráta), valamint a viszonylag drága költségek – főleg az elektróda gyártási költségek – miatt ez a technológia valószínűleg a jövőben is a hagyományos megmunkálási módszerek nélkülözhetetlen kiegészítőjeként fejlődik tovább.